A végső haszon, ami meggyőzi a vásárlókat

Mi a különbség a jellemzők és az előnyök között? És az miért fontos, hogy az áru jellemzőit lefordítsuk az előnyök, illetve a személyes haszon nyelvére, ha a célközönségünkhöz beszélünk? A szakértő elmondja!

A legtöbb értékesítési szöveg azon bukik meg, hogy a szerzője túlságosan közel van az áruhoz, amit el szeretne adni, és ezért hajlamos leginkább annak jellemzőiről beszélni. Onnan, ahol ő áll, ezek látszanak inkább, mert az árut nem annyira a felhasználó, mint inkább a létrehozó oldaláról nézi. Ezzel nincs is semmi gond, de ha nem a szakmának, hanem a célpiacnak írunk, akkor az értékesítési szövegben a jellemzőket előbb előnyöknek, ezeket pedig a vásárló hasznának kell megfeleltetni.

A „jellemző” nem más, mint az áruval kapcsolatos tényszerű információ. Az „előny”  ugyanez a tulajdonság, de abból a szempontból, amely más választási lehetőségekhez képest kiemeli. Végül pedig a „haszon” az értékesítési szöveg olvasójának életében az előny által hozott pozitív különbség.

Például tegyük fel, hogy autókat gyártunk. Egyik jellemzőnk lehet az, hogy „xenonlámpái vannak”. Az előny ez esetben: „a halogénlámpánál x százalékkal messzebbre világít”. A haszon: „Ön nagyobb biztonságban vezethet éjszaka”.

Mit vásárol az ügyfél?

A válasz egyértelmű, és mindvégig szem előtt is kell tartanunk az értékesítési szövegírás során. Az ügyfél ugyanis elsősorban valamilyen hasznot vásárol Öntől, amit az előnyökkel és a jellemzőkkel támaszt alá utólag.

De a legérdekesebb az, hogy a közvetlen haszon, amelyre lehet, hogy mi elsőként gondolnánk, sokszor egészen más, mint amiért az értékesítési szövegünk olvasója vásárolna tőlünk.

Peter Drucker példája az első nagy gazdasági világválság éveire megy vissza. Számos versenytársához hasonlóan ekkoriban a Cadillac autógyár is becsődölt volna, ha egy bizonyos Nicholas Dreystadt nevű német szerelő, aki a harmincas években átvette a vállalat vezetését, nem írja át a Cadillac „jellemzők – előnyök – hasznok” képletét.

Dreystadt rájött, hogy a Cadillac ügyfele mindenekelőtt nem „gyors, hatékony stb. helyváltoztatást” vásárol a cégtől, hanem valami egészen mást: presztízst. Versenytársai így nem a Ford vagy a Chevrolet, és nem is velük szemben kell bizonyítania. Dreystadt szavai szerint: „A Cadillac valódi versenytársai a gyémántok és a nercbundánk. A Cadillac ügyfele által vásárolt termék nem a ‘hatékony közlekedés’, hanem a ’státusz’.”

A szövegírás recept

Tanulság? Nem csupán annyi, hogy az ügyfél szempontjából tekintett haszon az, ami elad, hanem hogy a haszon megállapításánál nem árt egy kicsit merésznek lenni. Továbbá nem kell félni az „elvontabbnak” vélt hasznoktól sem, és érdemes olyan végső hasznokat is keresni, amelyek nem gondolhatók tovább, mert az emberi alapszükségletekhez tartoznak, pl. egészség, biztonság, elismerés stb.

Amikor tehát a legközelebb értékesítési szöveget készül fogalmazni, vegyen egy papírlapot, és írja fel rá, hogy mi is a termék! Melyek a jellemzői, és ezek miért előnyösek? De főleg: ezek az előnyök milyen szubjektív hasznot jelenthetnek az olvasónak? Még tovább menve: „látszólag” mi az Ön áruja, és milyen kategóriában versenyez? Az ügyfél által érzékelt szubjektív haszon szempontjából mi a jelentése?

Ez a kreatív módszer azért hasznos, mert a jó irányba tereli gondolatait. Sőt, egészen meglepő eredményekhez vezethet. Akárcsak a Cadillacről annak idején, egy töltőtollról például kiderülhet, hogy nem íróeszköz, hanem az ékszerekkel versenyző státusszimbólum, vagy egy motorbicikliről, hogy elsősorban nem jármű, hanem a megőrzött férfiasság jelképe, és legnagyobb versenytársa a ráncfelvarrás!

Megint mindent felforgat a Facebook

Megint változtat az algoritmusán a Facebook. A jövőben többször fogunk találkozni a barátaink által feltöltött fotókkal, a rokonok személyes posztjaival, háttérbe szorulnak a céges oldalak.

A Facebook saját blogján bejelentett, a hírfolyamot érintő algoritmus változtatás talán legfontosabb eleme, hogy a közösségi oldal mostantól több bejegyzést fog mutatni a felhasználóknak azok közül, amelyeket családtagjaik, barátaik osztottak meg.
Ez ugyanakkor természetesen azt is jelenti, hogy kevesebb kerül majd a felhasználók szeme elé azokból a bejegyzésekből, amelyeket a követett oldalak tesznek közzé. Vagyis a cégek nem igazán örülhetnek ennek a változtatásnak. Úgy néz ki, háttérbe szorul majd az is, amit a Facebook eddig kifejezetten támogatott, hogy a felhasználók a platofrmon keresztül olvassanak híreket. Pontosabban a hírek akkor kerülnek a szemük elé ha egy ismerősük megosztotta az adott hírt.
A változás mögött sokféle ok állhat, de első helyen természetesen a Facebook üzleti érdekei. A fizetett posztok ugyanis nyilván továbbra is helyet kapnak a hírfolyamban – tehát a vállalkozások még inkább rá lesznek kényszerítve, hogy kinyissák a bukszájukat, ha el akarják érni a követőiket.

A sikeres marketingkommunikációs stratégia 6 lépése

A sikeres marketinghez olyan tervet kell kidolgozni, mely egyedi, fenntartható, hosszabb távra meghatározza az ismertség növeléséhez, bizalom építéséhez szükséges teendőket. Ilyenkor a marketing és a design kéz a kézben járnak.

Az első lépés, melyről a kisebb vállalkozások rendszerint megfeledkeznek, hogy egy mindenre kiterjedő, közép- és hosszú távú stratégiát kell kialakítani, melynek egy lényeges része lesz a marketing-kommunikációs stratégia.

Célcsoport
Ahhoz, hogy elinduljunk, nélkülözhetetlen a célcsoportunk azonosítása, szűkítése. Nem egyszerűsíthetjük le annyira, hogy „bárkinek kellhet a termékem”, biztosan van egy jellemző célcsoport, akik többségben vannak a nagy halmazban. Ha például jógaoktató vagyok, akkor a 25-40 közötti nők esetében biztosan nagyobb lesz a kereslet, mint a 60-70 közötti férfiak tekintetében. A célcsoport (mint ahogy a stratégia is) meghatározása nagy részben józan ész, nem atomfizika.

Piaci helyzet elemzése

Ha megvannak a vevők, érdemes körülnézni, hogy kik vesznek körül minket a piacon. Sok versenytársunk van, vagy csak néhányan vagyunk? Olyan a szolgáltatásunk, mely tömegeket mozgat meg, vagy épp a vonatokhoz gyártunk speciális alkatrészeket? Addig, amíg nem ismerjük versenytársainkat, piaci helyzetünket, addig szinte elképzelhetetlen például az árképzés. Természetesen vehetjük tisztán a költségeinket alapul az áraink kialakításánál, viszont ha már egy szolgáltatást biztosítunk, itt rögtön nehézségekbe ütközünk. Illetve elképzelhető például az is, hogy rosszul mérjük fel termékünk, szolgáltatásunk értékét, majd amikor később hirtelen árat emelünk, elveszítjük ügyfeleink egy részét. Egyszerűbb, ha már az elején tudjuk a szükséges információkat és ez alapján határozzuk meg árainkat.

A versenytársak ismerete elkerülhetetlen, hogy meg tudjuk határozni azt, hogy miben vagyunk mások, mivel adunk többet, miért minket válasszanak a potenciális ügyfelek – azaz pozicionáljuk magunkat.

Önmagunk meghatározása, alapvető vizuális megjelenítése

Mielőtt nekiállunk reklámozni magunkat, érdemes kialakítani a cégünk arculatát. Fontos, hogy legyen egy olyan vizuális jel, logó, mellyel azonnal azonosítani tudnak minket a vásárlók, gondoljunk csak a nagy cégekre, pl. Coca-Cola, Nestlé, ezek logóit bármikor, bárhol megismerjük. Mivel az emberek sokkal jobban tudnak képekre emlékezni, mint szövegekre, így fontos, hogy ha a potenciális vevők meglátják egy reklámban, egy lap szélén, reklámtollon a logónkat, akkor azonnal cégünkre, szolgáltatásunkra, termékünkre asszociáljanak. Fontos, hogy egy adott képpel, színvilággal kommunikáljunk, a logónk ne legyen egyszer zöld, majd lila, miközben folyamatosan változtatjuk a betűtípust, mivel az összes ilyen tevékenységünk zavart kelt. Lehetőség szerint a szükséges elemeket minél korábban találjuk meg, majd ezután ezzel kommunikáljunk. Természetesen, ha rájövünk arra, hogy rossz benyomást kelt a már meglévő, akkor változtatnunk kell.

Arculati elemek elkészítése

A következő lépésben el kell döntenünk, hogy milyen módon szeretnénk népszerűsíteni cégünket az arculati elemekkel. A lehetőségek tárháza szinte végtelen, alapvetően szükséges lehet egy levélpapír, boríték, névjegykártya elkészítése, de a potenciális ügyfeleknek adhatunk céges bemutatkozó brosúrát, tollat, jegyzetfüzetet, bögrét, logózott csokit és a sort szinte bármeddig lehetne folytatni. Fontos, hogy ezek illeszkedjenek cégünkhöz, ötletesek legyenek és ne muszájból csináljuk; ne osztogassunk csúnya tollakat csak azért, mert olcsók voltak. Ezek kizárólag rossz irányba tudják terelni a vásárlókban a rólunk kialakult képet.

Honlap, SEO

Manapság a honlap már lényegében egy több információval rendelkező névjegykártyaként funkcionál, az okostelefonok és az internet terjedésével már mindenki útközben néz meg, keres rá mindenre a telefonjával. Ha nincs honlapunk, viszont a versenytársainknak van, olyan lemaradásban vagyunk, melyet nehéz kompenzálni. Egy jól felépített, a Google keresőhöz optimalizált, illetve reszponzív (azaz minden eszközön – mobiltelefon, laptop, asztali számítógép-, megfelelően látszó, olvasható, könnyen navigálható) weboldal hatalmas versenyelőnyhöz juttathat a piacon. A tartalommarketing eszközével élve számos potenciális ügyfélhez eljuthat az információ rólunk, növelhetjük a bizalmat a cégünk, termékeink iránt. Például nagyon jó lehetőség, ha céges blogot, illetve hírlevelet indítunk. Egyrészt ha jó kulcsszavakat használunk, a Google keresőlistában folyamatosan előrébb fogunk kerülni a honlapunk frissítése miatt, másrészt hasznos tartalmat biztosítunk leendő ügyfeleinknek teljesen ingyenesen, a fejükben tartjuk az információt, ha elsőre nem is döntötték el, hogy vásárolnak tőlünk, lehet, hogy épp akkor toppanunk be legújabb hírlevelünkkel, amikor már szüksége van ránk.

Reklámozás helye, módja

Fontos meghatároznunk, hogy hol hirdetjük magunkat, amihez mindenképpen kiindulási alapnak kell vennünk a célcsoportot. Végig kell gondolnunk, hogy ezt a célcsoportot miként tudjuk elérni. Itt nagyon fontos, hogy ne magunkat vizsgáljuk, hanem valóban a célközönségünket. Ha én nőként szeretek paintballozni, az nem azt jelenti, hogy az esküvői ruha katalógusomat ki kell vinnem a pályákra, hogy ott osztogassák. A példa nagyon sarkos, de számos vállalkozó követi el ezt a típusú hibát. Fontos továbbá, hogy ha valami nem működik egy módon, azt ne csináljuk, ne erőltessük. Ha például visszatérünk ahhoz a példához, hogy a vonatokhoz gyártok alkatrészeket, akkor ne akarjak Facebook rajongótábort, az eladásaimat nem itt fogom növelni. Ha elkezdtünk egy reklámot, akkor ne adjuk fel túl korán. Ha két nap után nem látom a számszerű eredményét a Google AdWords kampányomnak, attól még az nem rossz. Viszont ha hosszabb távon sem látom az elvárt eredményt, akkor mindenképpen felül kell vizsgálni a kampányt.

A fenti stratégiai lépések esetén fontos, hogy következetesek legyünk, ne csak belevágjunk nagy lelkesedéssel és néhány nap vagy hét után magára hagyjuk, ennek egy folyamatosan ellenőrzött és monitorozott rendszernek kell lennie. Ha nincs rá időnk, vagy egyszerűen nem akarunk megtanulni például honlapot építeni, keressünk meg szakembereket, a piacon számos lehetőség van. Amit viszont mindenképpen kerüljünk el, hogy pár ezer forint spórolása érdekében nem megfelelő minőségű megoldást választunk, hiszen akkor ez lesz a rólunk kialakult kép az ügyfeleink fejében.

Erre költünk még mindig, boldogan

Tényleg fontosabbá váltak az élmények, mint a dolgok birtoklása? Nos, valójában úgy tűnik, a kettő összefonódott, és a fogyasztók élményt akarnak akkor is, ha épp csak egy fagylaltot vásárolnak. Nem egyszerű marketingcsavarról van szó. Az élmények tényleg boldogabbá tesznek bennünket.

Mára a vállalatok jelentős része felismerte, hogy a jó termék önmagában kevés, a sikerhez a fogyasztó számára élményt kell kínálni.

– Ez megatrend, vagyis az egész világon jellemző, és fel kell készülnünk rá, hogy hosszú távon velünk marad – hangsúlyozza dr. Törőcsik Mária, a Trendinspiráció trendkutatója, aki szerint a termékek hatalmas mennyisége és a vásárlás gyakorisága miatt kell a plusz, ami kiemel egy terméket a tömegből, a vásárlást pedig élménnyé teszi.

A negatív ügyfélélmény nem játék – akár bevételük ötödét is elbukhatják ezen a cégek.

Élvez az agy
A brit Brunel Egyetem kutatásai szerint kifejezetten egészséges vásárlóutcában sétálgatni, és kirakatokat nézegetni, a vásárlás ugyanis az agy pozitív gondolkodással és élvezettel összefüggő területeinek megnövekedett aktivitásával jár. A gyönyörű pár fülbevaló vagy pulóver megpillantása kedélyjavító endorfint szabadít fel, és vásárlás közben erőteljesen emelkedhet a kellemes élmények során keletkező dopamin nevű neurotranszmitter szintje is. Az ember jókedvű lesz, és ha egy barátjával vásárol, a társas élmény erősíti az immunrendszert, frissíti az agyat.
Nem kell a cucc

– Továbbra is boldogan nyitja ki a pénztárcáját a fogyasztó, de alapvetően megváltozott, hogy mire költ – véli Steven Kirn, a Floridai Egyetem kiskereskedelmi kutatásainak vezetője. – Az adatok szerint a legnagyobb kereskedőknél csökkennek az eladások, viszont élményekre többet költenek. Az Amerikai Egyesült Államokban például 1987 óta hetven százalékkal nőtt az erre fordított összeg, ráadásul állítólag kisebb az az emberek pénzköltéssel járó lelkifurdalása is. Ha ez így van, a kereskedőnek élményt kell adnia, akkor is, ha tárgyakat árul.

– Az élmények iránti vágyakozás egyik kiváltója a média – mondja Törőcsik. – A televízióban olyasmivel is találkozik a fogyasztó, ami a való életben számára megfizethetetlen, de felkorbácsolja a vágyait. A fordulatokkal és izgalmakkal teli elképzelt világ után hasonlóan mozgalmas történeteket várunk az életünkben is.

A PwC egy kutatása szerint viszont az Y generáció fogyasztóként való megjelenése okozza a változást: ők azok, akik boldogságukat kevésbé pozíciók, inkább emlékek megszerzésével mérik. A Mintel kutatócég előrejelzése szerint, ahogy egyre több elkölthető pénze lesz ennek a korosztálynak, annál erősebbé válik az élménykeresés. Becslésük szerint 2019-re huszonhét százalékkal nő például a költés mind a vakációk, mind az éttermi fogyasztás esetében. Vagyis dinamikusabban, mint bármilyen más költési kategóriában.

Tényleg boldoggá tesz

Eddig sokan úgy gondolták, az emberek inkább tárgyi javakra költik a pénzüket – ami az esetek többségében korlátos erőforrás –, mert azok tartósabbak, így hosszabb ideig szereznek örömet. Friss kutatások szerint azonban ez totális tévedés.

– A boldogság legnagyobb ellensége a megszokás, így valójában az elmúló és újra megszerezhető élmények tesznek bennünket boldogabbá – mondja dr. Thomas Gilovich, a Cornell Egyetem pszichológus professzora.

A megszerzett tárgyak éppen azért nem okoznak hosszú távú boldogságot, mert hozzájuk szokunk, az élmények viszont jellegükből adódóan nem válnak a normalitás részévé, és ezért unalmassá sem. Emellett segítenek kapcsolatokat kialakítani, ami a ma embere számára szintén fontos. Még akkor is, ha ezek a kapcsolatok felületesek, és alapvetően a közös fogyasztáson alapulnak, bármennyire élménynek látszanak.

– Persze lehet élvezni a tárgyi javakat is, sőt, azok az identitásunkhoz kapcsolódhatnak, valójában viszont az élményeink összessége vagyunk – mondja Gilovich.

De honnan jön az élmény?

– Termékenként változik az elvárt élmény mértéke. A skála a funkcionalitástól – amit, mondjuk, egy csavarhúzótól remélünk – a tényleg élményt okozó színházi előadásig tart, de a legtöbb termék valahol a két végpont között helyezkedik el. Amikor egy fantasztikusan ízletes paradicsomba harapunk, nem tervezett élményről beszélünk, míg ha valamit jó használni, az alaposan megtervezett dizájnnak köszönhetjük az élményt. Maga a vásárlás folyamata is lehet élményszerű, illetve valamilyen hozzáadott érték is. Utóbbihoz tartoznak például a reklámokban szereplő, vonzó nők és férfiak, a pontgyűjtés vagy az extra üzletbelső – magyarázza Törőcsik.

A lehetséges élmények is kategorizálhatók aszerint, hogy befelé hatnak – magunkban elégedetté tesznek –, vagy kifelé mutatnak, és annak az örömét adják, hogy másoknak is megmutathatók. A luxustermékek körében már régóta igaz, hogy a termék mellé társuló juttatások gyakran szinte fontosabbak, mint maga a tárgy. A vásárlók pedig valójában a plusz élmények miatt érzik igazán különlegesnek magukat, és fizetik meg a hatalmas árrést. Mostanra viszont már minden kategóriában szinte elvárás az élménynyújtás, aminek az eredménye az a furcsa, soha nem látott kettősség, hogy a diszkontáruház-lánc egyszerre hirdeti kedvező árait és az élményszerű vásárlást.


Ma pedig – mivel mindenki mindenhol élményt kíván adni – a figyelem egyre inkább az egyedire irányul: egy termék nem élménnyel tűnik ki a többi közül, hanem extra élménnyel a többi élmény közül.

Ellentrend
Egyre nagyobb csinnadrattával lehet csak átlépni a fogyasztók ingerküszöbét, ám a túl sok élmény előbb-utóbb unalmassá és fárasztóvá válik. Nem meglepő módon megjelent az ellentrend: az is lehet élmény, ha nincs csillogás és trombitaszó, hanem csak csend és visszafogottság.

Így legyen sikeres az üzleti prezentáció

Mitől sikeres egy prezentáció? Hogyan lehet hatékonyan  eladni egy ötletet? 

A legfontosabb, hogy egy prezentációval érzelmeket váltsunk ki. Egy sikeres előadásnak egyszerre van ritmusa, és hatással is van a hallgatóságra.

Nagyon fontos egy hosszabb prezentáció során, hogy a hallgatóság legfeljebb 10 percig  képes figyelni. Éppen ezért egy előadást úgy kell felépíteni, hogy 10 percenként legyen egyfajta ritmusváltás, így folyamatosan fenntartható lesz a figyelem, az érdeklődés.

 További fontos eleme a prezentációnak az érzelmi intenzitás. 

Nem feltétlenül attól jó egy prezentáció, ha nem hibázik az előadó, ugyanis az emberi hibákat mindenki megbocsájtja, hiszen ettől olyan érzésük van a résztvevőknek, mintha az előadó a hallgatóságból jönne, ezért sokkal emberibb és közelebb áll hozzájuk. A lényeg tehát, hogy senki ne görcsöljön azon, hogy hibátlanul adjon elő valamit – persze a másik véglet sem jó, ha szinte mindig meg kell állni kijavítani valamit.

Így készüljön fel

Egy előadónak mindig legyen „B” terve arra, ha közbelép a technika ördöge.  Egy jó előadó készüljön egy „vak” verzióval, hogy más segédletek nélkül is érthető és élvezhető legyen az előadás.

Interakció

Az előadó mindig lépjen interakcióba azokkal, akiknek tartja az előadást. Figyeljen rájuk oda, gondolkozzanak együtt, egy-egy kiszólás, költői kérdés is megfelel, a lényeg itt is a felkészültség – hiszen aki bizonytalan magában, az nem fog tudni reagálni a közönségére. A középszerű hozzáállás középszerű prezentációt szül.

Mitől lesz emlékezetes?

Ha a technika is az előadóval van, akkor érdemes kivetítőt használni, a vizuális támogatás sokat dob egy-egy előadáson. Nem kell feltétlenül hatásvadász képekre gondolni, néha egy-egy jó időben, jól eltalált szó is „üthet”.

Az előadás legyen olyan, akár egy történet, és az előadó, ha lehet, vigyen bele fordulópontot. Akár egy üzleti prezentációban is van helye érzelmeknek, feszültségnek, csak legyen alaposan megtervezve, és legyen jó az időzítés.

Mitől lehet rossz egy prezentáció?

*lekezeli az előadó a hallgatóságot

*túl sok a szakkifejezés

*előadó van a középpontban, nem a hallgatóság

*előadó felolvassa a szöveget, így elveszíti a közönséget

*hiányzik a stratégia: mit is akar eladni az előadó?

*egyhangúság, monotonitás

*szenvedély hiánya

Miért nem élhetünk ma kommunikáció nélkül?

A globalizáció, a gazdasági válság utáni, körülöttünk változó világ elnyeli azt, aki nem, vagy nem úgy kommunikál. Lássuk a legfontosabb kihívásokat és megoldásokat!

Tíz év alatt megváltozott a világ, teljesen más környezet vesz körül minket, ami természetesen a kommunikációra is erős hatást tett. Az emberek szkeptikusabbak és kritikusabbak lettek, az elvárásaik növekedtek a cégekkel szemben. Egyértelműen előtérbe került az átláthatóság iránti elvárás, elsősorban a gazdasági válságnak köszönhetően – mondta a Piac & Profit KKV-Akadémiáján tartott előadásában Dr. Hegyi Gábor, a Davosi Világkommunikációs Fórum társelnöke. A világ elvárja, hogy elmondják magukról a cégek (politikusok stb.), hogy kik ők és mit csinálnak. Ha ezt nem teszik, „hátulról szivárogtatják ki” az információkat.  A PR, marketing, a kommunikáció egyes területei a forradalom miatt összemosódnak. Egyben, rendszerként kell kezelnünk ezeket.

Kihívás: A reputáció visszaszerzése

A láthatóság kiemelkedően fontos. A mai kommunikációs világban akit nem ismernek, arra azonnal „lőnek”, az elmúlt évek eseményei miatt. Ez egy folyamat, de mára már kikerülhetetlen elvárás, hogy ki kell nyitni az ajtókat és beszélni kell! Mára a legkonzervatívabb pénzügyi szektort is elérte ez a trend, nem lesz kivétel abban, hogy mindenkinek meg kell mutatnia magát.

A gazdasági válság következménye a cégekbe vetett hit elvesztése. A közönség kritikus, egy hitelességi válságot kell leküzdenie a cégeknek. A legfontosabb kihívás tehát a reputáció megszerzése és megtartása – a tőzsdei cégek esetében kutatási adatok szerint ez a cégérték 60% százaléka ma!

A transzparencia, a valóság megmutatása ma már mindennél fontosabb. Ennek része, hogy bár továbbra is álmokat kommunikál a marketing jelentős része, beszélni kell a kockázatokról, a valóságról is. Ha nem beszélünk erről, a legkisebb negatívum is hatalmas csalódást okoz. Például a Seychelles szigetekről annyit kommunikálják, hogy ott minden nap süt a nap, ezért a vendégek egyetlen esős nap után is kártérítést akarnak kérni, mert úgy érzik, átverik őket.

Kép:Pixabay

Kihívás: Közösségi média

Hihetetlen fontos változásokat hozott a közösségi média. 24/7-es elérést jelent, mindig és mindent figyel, nem lehet elrejtőzni. Nem az újságírókat kell meggyőzni, ha jó sajtót akarunk, hanem minden egyes embert, akivel kapcsolatba kerülünk. A vitát az online térben ráadásul jóval nehezebb kontrollálni. Már nem csak az számít, mint mondunk magunkról, hanem az, hogy mások mit mondanak rólunk. Olyan légkört kell teremtenünk magunk körül, amelyben látszódunk és hitelesek vagyunk. Állandóan.

Kihívás: Globalizáció

A globális versenytársak megjelenése mellett a globalizáció kommunikációs szempontból is komoly kihívást jelent. Mást várnak el a fogyasztók, de máshogy kell működnie a belső kommunikációnak is, hiszen teljesen mást jelent amit és ahogy mondunk itthon, egy személyes beszélgetés során egy azonos kultúrkörből érkező ember számára, mint az Ázsiába kiszervezett részlegeknek.

Felelős állampolgárság

Kulcsfontosságú lett a társadalmi és környezeti felelősségvállalás, a profitérdekek már nem a legelső helyen állnak. A profit számít, de mellette már az is, hogy mit teszünk a városért, az országért, a dolgozókért stb. Mára a legjövedelmezőbb vállalatok listái mellett van társadalmi felelősségvállalási lista is, azokkal egyforma fontosságban. A „doing well by doing good” az új cél, tenni és felelősséget vállalni a jobb jövőért. Ez már a befektetési szektorban is megjelent, létezik az impact investment fogalma – vagyis jelentős befektetők egy része már nem ad pénzt olyasmire, ami nem tesz valamit a világért is. (Itt olvashat erről részletesen.)

A sikeres kommunikáció alapelvei

A megváltozott környezet a sikeres kommunikáció általános elveit is jelentősen megváltoztatta. Nem zárkózhatnak a cégek – még a legnagyobbak sem – vastag ajtók mögé, nem gondolhatják a marketing szakemberek okosabbnak magukat a fogyasztóknál. Nyitni és haladni kell, a világ tudás központúból tanulás központúvá vált.

Hallgassuk meg a másikat! Nem azért, hogy feltétlenül megváltoztassuk, amit gondolunk, de ismernünk kell, hogy mit gondolnak mások,

Legyünk nyitottak a párbeszédre! Ma már a Tesla vagy a Facebook vezetője is elérhető, ad felületeket az interneten, ahol időnként közvetlenül elérhető. A kis cégek esetében ez természetesen még inkább fontos. Ha mi nem válaszolunk, máshonnan szerzik meg az információt azok, akiket érdekel.

Legyünk közvetlenek és érthetőek! Már nem vonzó a misztifikált nyelv, a túlzott szakmaiaskodás.

Legyünk hitelesek! A hitelesség a mai kommunikáció egyik kulcsszava – mint ez a fő kihívások között is megjelent. Ha ezt nem tudjuk, többet ártunk a kommunikációval, mint amit használunk.

Adjunk érzelmeket! A hatalmas zajban enélkül már nem lehet elérni semmit, ez alapvetővé vált. Nincs már olyan termék vagy szolgáltatás, amely kizárólag racionális érvek alapján meggyőzné a fogyasztót. Hiába hisszük magunkról, hogy racionálisan döntünk, az érzelmek mindennél jobban hatnak és emlékezetessé tesznek.

Legyünk gyorsak! Amit ma tudunk, az holnap már kevés lesz. A pillanatnyilag legjobb módszer is pillanatok alatt változni fog, lemaradni minden korábbinál könnyebb. A gyorsaság kiemelten fontos a fogyasztók megkereséseire való reakcióban is. Az elvárás már az, hogy percek alatt érkezzenek a válaszok – az ügyfélszolgálatok is a közösségi oldalakra költöztek, ahol akár vasárnap éjjel is azonnal várják a választ a kérdéseikre a fogyasztók.

Már most milliárdokat hozott a vasárnapi nyitvatartás

A vasárnapi boltzár eltörlése már most látványos eredményeket hozott: a reklámpiacon beindultak a kereskedelemben érdekelt hirdetők: milliárdokkal többet költöttek, mint tavaly ilyenkor.

Látványos eredményeket hozott a televíziós reklámpiacon a vasárnapi boltzár eltörlése. Listaáron a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákat alapul véve 108,1 milliárd forintot költöttek tévéreklámra a cégek idén áprilisban. Ez 14 százalékkal haladja meg az előző évi áprilisi összeget. A valós költés azonban ennél lényegesen alacsonyabb lehet, mivel a televíziós társaságok különböző mértékű kedvezményeket adnak a hirdetőknek. Nagyon rákapcsolt a kereskedelem a reklámozásra, miután a boltok újra nyitva tarthatnak vasárnap. Amíg a kereskedelmet reklámozó szpotoknál februárban 18-49 éveseknél még 16 760-as GRP-t regisztrált a Nielsen Közönségmérés Kft., addig a mutató márciusban és áprilisban már 25 500 körül járt. Ennek több mint fele jutott hipermarketre és élelmiszer kereskedelemre (7449 illetve 6 436). Figyelemre méltó, hogy a bevásárlóközpontok is felkerültek a GRP szerinti top húszas listára áprilisban.

A reklámok által elért nézők aránya, nálunk is elterjedt angol szakmai kifejezéssel Gross Rating Point (GRP) azt fejezi ki, hogy egy reklám szpot sugárzásai hány kontaktust értek el a vizsgált célcsoport tagjai körében. Mivel egy-egy nézőt többször is elérhet a reklám, túllépheti a 100 százalékot a GRP mutatójának összege. Számolásánál összeadják a reklám minden egyes sugárzása során elért közönséget. Gyógyhatású készítmények, valamint élelmiszer, kereskedelem és szépségápoló szerek tévéreklámjai jutottak el a legtöbb 18-49 éves tévénézőhöz idén áprilisban. További sorrend a Nielsen Közönségmérés GRP szerinti top tízes listáján: pénzintézetek, háztartási cikk, telekommunikáció, élvezeti cikkek, közlekedés valamint szabadidő.

A termékosztályok GRP alapján összeállított áprilisi rangsorában élelmiszerek közül a top tízbe került a sör, azon kívül pedig a top húszban szerepel a puding és tejalapú desszert kettőse mellett a kávé valamint a szénsavas üdítőital is. A teljes népesség áprilisban napi átlag 265 percig nézett tévéműsort valós időben. Négy százalékkal rövidebb ideig, mint a tavalyi negyedik hónapban mért 276 perc. Naponta átlag 21 454 reklámfilmet sugároztak a Nielsen által szpot szinten vizsgált hazai csatornák múlt hónapban. Ez összesen 643 615 reklámfilmet jelent áprilisban; 15 százalékkal többet, mint a múlt évi negyedik hónapban.

Mindig a tartalom lesz a király
Magyarországon kiemelkedően népszerű a hagyományos tévé, annak ellenére, hogy nálunk is gyorsan fejlődik a média kínálata, és a fogyasztók minden eddiginél több lehetőség közül választhatnak videót saját szórakoztatásukra – és egyre inkább elvárják, hogy az igényeikhez igazítsák a tartalmat.