Melyik közösségi oldal való nekem?

Ha jól használjuk, a közösségi oldalakon való megjelenés tökéletes eszköz arra, hogy gyakrabban érintkezzünk üzleti partnereinkkel, ügyfeleinkkel és megerősítsük az egymás közötti bizalmat, tegyünk egy lépést a személyes hitelesség kialakulása érdekében. A már meglévő partnereink mellett számtalan új ügyfélhez is eljuthatunk a Twitteren, LinkedInen, Facebookon, a Google+-on, vagy éppen a Foresquare-en át. De vajon melyik a számunkra legmegfelelőbb eszköz és hogyan érdemes ott jelen lennünk?

A sikeres üzlethez eddig is elengedhetetlen volt, hogy rendszeresen ápoljuk a viszonyt partnereinkkel, ügyfeleinkkel, érintettjeinkkel. Ma sincs ez másképp, ám az interneten töltött idő növekedésével az eszköz megváltozott. A közösségi oldalak váltak a kapcsolattartás legfontosabb helyszínévé. A felhasználók háromnegyede napi szinten használja valamelyiket, és nőtt azok aránya is, akik akár 4–6 ilyen oldalra is regisztrálnak. Lassan már nincs olyan iparág, ahol a vállalatvezető számára ne lenne nélkülözhetetlen üzleti eszköz a közösségi oldalakon folyó marketingkommunikáció.

Ha nem vagyunk elég körültekintőek, az online jelenlét eredménye lehet életre szóló összeveszés, rágalmazás, kártérítési per is. Tehát azért csak óvatosan az önkifejezéssel!

Közösségi marketing tippek

A nekünk legjobbat válasszuk

Lehetetlen mindenhol – a Wikipedia felsorolása 200 „jól ismert” oldalt tartalmaz – jelen lenni, és nem is szükséges. Döntsük el, hogy mi a célunk az adott oldalon való jelenléttel, hogyan akarunk megjelenni, valamint, hogy mennyi időt és erőforrást szánunk erre. Kevesebbel kezdjük, újabb oldalakat bármikor hozzáadhatunk a listánkhoz. A Twitter hiába népszerű Amerikában, ha nálunk még kevesen „csipognak”, míg a LinkedIn-en lassan minden szakembernek jelen kell lennie. A céges Facebook-profil pedig már-már átveszi a weboldal szerepét, különösen a lakosságot célzó szolgáltatók, kereskedők esetében.

Ütemezzük a mondanivalónkat

Minden egyes platformon, ahol jelen vagyunk, tervezzük meg legalább egy hétre előre, hogy mikor és mit posztolunk (az sem mindegy, hogy egy napon belül mikor helyezzük ki a megjegyzésünket). A tervezéssel elkerülhető, hogy rögtönöznünk kelljen, és az is, hogy kényszernek érezzük, hogy már megint valami érdekessel rukkoljunk elő. Győződjünk meg róla, hogy izgalmasan variáljuk a témákat, és jól szerkesztett szövegeket rakunk ki. Ha valami egyedi és izgalmas történik, ne hezitáljunk, posztoljuk! Általában a spontán posztok a leghatásosabbak, de ne feledjük el, hogy a spontán nem azt jelenti, hogy nincs megszerkesztve.

Közösségi oldalakról pro és kontra

Twitter

A Twitteren rövid, legfeljebb 140 karakteres ( körülbelül két mondatos) üzeneteket helyezhetünk el, csatolhatunk képet, dokumentumot vagy videót. A felhasználók követhetik azokat, akiknek az üzenete számukra érdekes lehet és saját követőtábort is építhetnek. Megtehetjük, hogy védjük a posztjainkat és csak azok lesznek a követőink, akiket elfogadunk, de arra is van lehetőség, hogy nyitva hagyjuk a profilunkat, amelyet így bárki olvashat.

Mellette: A rövid, velős üzenetek remek platformja. A twitteresek általában rendszeresen nézik a profiljukat. Két mondatot viszonylag gyorsan megfogalmazhatunk, így napjában többször is tudunk csipogni még a legelfoglaltabb időszakban is.

Ellene: A felhasználók mindig a legutóbbi üzenetet látják a falukon, így ha reggel csipogtunk és a követőink zöme csak délután néz rá a profiljára, előfordulhat, hogy a semmibe veszik az üzenetünk. Nehéz marketingcélokra használni a rövid üzenetet.

Facebook

A klasszikus közösségi oldalak között az első a Facebook világszerte. Online profil, amelyen annyi hírt, posztot közölhetünk a cégünkről, amennyit csak szeretnénk. Felrakhatunk képet, eseményt linkelhetünk, vagy bármi mást kommunikálhatunk, ami összefügg a szervezetünkkel.

Mellette: Más közösségi oldalakkal ellentétben megadhatjuk a földrajzi helyünket, a kapcsolat felvételi lehetőségeket, feltüntethetünk eseménynaptárat és szinte bármit, ami a vállalkozásunkkal kapcsolatos információ. Elemzéseket készíthetünk arról, hogy milyen gyakran olvassák a bejegyzéseinket. Rajongókat gyűjthetünk, akik a vállalat működését, eseményeit és üzeneteit figyelemmel kísérik.

Ellene: Mindenki maga dönti el, hogy egy adott oldal követőjévé válik-e vagy sem. A kezdeményezés nem a mi kezünkben van, így nehéz új lájkolókat vonzani.

LinkedIn

A LinkedInt kifejezetten az üzleti világ számára fejlesztették. A vállalatoknak, illetve közösségeknek lehetőséget ad, hogy megjelenítsék termékeiket, cikkeket posztoljanak. A munkavállalóink is kapcsolódhatnak hozzánk és bárki ajánlhatja a profilunkat, bejegyzéseinket.

Mellette: A közösségi oldalak közül ez az, ami leginkább „szakmai”. A LinkedInen szokás megadni a jelenlegi és a korábbi munkahelyeinket és a pozíciót, amit betöltöttünk, betöltünk jelenleg. Szakmai kapcsolatba léphetünk azokkal, akikkel cégen belül, vagy azon kívül szeretnénk. Lehetővé teszi, hogy nagyon sokak, akár tőlünk távol élők szakmai aktivitását, munkáját folyamatosan nyomon kövessük.

Ellene: Miután a LinkedIn arra van, hogy segítse a szakmai kapcsolatokat, nem éppen a legalkalmasabb marketing eszköz. A már meglévő ügyfeleink figyelemmel kísérhetik a szervezetünk vagy cégünk oldalát, de nehéz új vásárlókat megszólítani ezen a platformon. Azért sem ideális marketing célokra, mivel hogy a LinkedInen más oldalakkal összehasonlítva kevés interakcióra nyílik lehetőség. Jóllehet a LinkedIn nagyon hasznos eszköz, hogy új munkaerőt találjunk, éppígy a mi alkalmazottainkra is könnyedén vadászhatnak más cégek.

Blogok

Ez a fajta internetes jelenlét arra jó, hogy hosszabb, jól megfogalmazott cikkeket írjunk a cégünkről, annak újdonságairól, törekvéseiről. A szakértelmünkről, véleményünkről, a jövőről való elképzeléseinkről  is árulkodnak ezek a bejegyzések. Számtalan hazai és külföldi – WordPress®, Blogger®, TypePad®, Squarespace® – blogoldal van, ahol elindíthatjuk saját blogunkat, szinte valamennyi működési elve megegyezik. Általában különböző struktúrák közül választhatunk és attól függően, hogy mennyire vagyunk otthon a webfejlesztésben, az oldalt testre tudjuk szabni a saját ízlésünk szerint. 

Mellette: Szabadon leírhatjuk a gondolatainkat, terjedelmi korlát nélkül és ezek a cikkek később is kereshetők, olvashatók. Megfelelő felület, amelyen keresztül nemcsak az ügyfeleinket vagy szűkebb ismerettségünket érhetjük el. Fontos információkat oszthatunk meg kötetlen és barátságos módon. Olyan információkat is megoszthatunk itt, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a cégünkhöz és semmi keresnivalójuk nem lenne a vállalat weboldalán, mégis úgy érezzük, hogy az ügyfeleinket érdekelheti. A blogger sokkal szabadabban fogalmazhat, mint egy sajtóközleményben tenné azt a cég. Ily módon személyesebb képet festhet a vállalatról, illetve a cégvezetés elköteleződéseiről.

Ellene: Miközben a legtöbb oldalon van lehetőség kommentelésre, általában mégis inkább egyirányú kommunikáció jön létre a blogon. Az olvasó adhat visszajelzést, de a nyitott párbeszédeknek nem ez az ideális platformja. A blog általában hosszabb, mint a bármely más típusú oldalon elhelyezett bejegyzés és mivel a ma embere inkább a rövid, lényegre törő cikkeket olvassa el, lehet hogy az üzenetünk így kevesebbekhez jut el. Komoly elkötelezettséget igényel, hiszen rendszeresen izgalmas témákkal, jól megírt, megfelelő terjedelmű cikkekkel kell előrukkolnunk. Ha egy oldalon sokáig nincs új bejegyzés, a rendszeres látogatók elszoknak onnan.

Tartalommarketing

A tartalommarketing meghatározása

Tartalommarketingnek hívják azt a marketing technikát, amelyen keresztül érdekes és értékes tartalmakat oszthatunk meg, melyekkel könnyen elérhetjük jól meghatározott célközönségünket – és figyelembe véve azt, hogy természetesen vevőket szeretnénk faragni közönségünk tagjaiból.

Tartalommarketing a gyakorlatban

A tartalommarketing gyakorlatilag a vásárlókkal és lehetséges vásárlókkal való kommunikáció művészete, ami úgy folyik, hogy az közben vásárlásra nem ösztönöz. Ahelyett, hogy csak eladni szeretnél, valami olyat nyújtasz vásárlóidnak, ami okosabbá, tájékozottabbá teszi őket. Ez azt sugározza a vevők felé, hogy te és céged értékes információt szolgáltatsz vásárlóidnak, amelyet ők bizalmukkal támogatnak, és persze azzal, hogy nálad fognak vásárolni.

És vásárolni is fognak. Ezt a stratégiát rengetegen használják, köztük a világ legnagyobb cégei is, köztük a P&G, Microsoft, Coca Cole vagy a John Deere. Persze kis és középvállalkozások, de még magánszemélyek is használják ezt a technikát. Hogy miért? Mert működik!

A tartalommarketing célja

A tartalommarketing célja, természetesen mint minden más marketing technikának is valahol az eladásösztönzés, azonban egyre inkább „reklámtagadó” világunkban az olyan módszerek váltak egyre sikeresebbé, melyeken ez a legkevésbé látszik. 

A tartalommarketing célja tehát az, hogy magával ragadja és meg is tartsa a vásárlókat folyamatosan gyártott tartalmakkal, amelyeket a közönség változó igényeire kell szabni. Az így kialakult közönség lojális és elismeri az létrehozó szakmai tudását és kompetenciáját, így jó alapot képez az erre épülő sales technikáknak. Ez egy folyamat, amelyet integrálnod kell marketing stratégiádba. 

A tartalommarketing helye: hova kerüljön a tartalom?!

Tartalommarketingnek első sorban azokat a cikkeket, leírásokat nevezzük, amelyek a Te weboldaladon kerülnek elhelyezésre.

Ugyan így kiváló más megoldás – amellyel megint más közönséget szólíthatsz meg – ha egy külső, független portálra helyezel el PR jellegű cikkeket. A szabály itt is ugyan az: a cikk legyen érdekes, tartalmas – és csak elrejtve tartalmazza termékedet vagy szolgáltatásodat.

. A független oldalon megjelenő cikkekre sokat ad az olvasótábor – és nem utolsó sorban a link marketing működését is elősegíti!

A Tartalommarketing elemei, technikái kapcsolata más marketing stratégiai elemekkel

Sokan csak a szöveges tartalmak (cikkek) létrehozására koncentrálnak, azonban a tartalommarketinghez soroljuk a videó és grafikai (infografika) elemeket is használó technológiákat. Ennek oka a keresőoptimalizálásban végbement fejlődés, melynek eredményeképpen a SEO ma már valóban csak a minőségi tartalmakon alapulhat, és ennek egyik legjobb eszköze az új szöveges tartalom. 

A tartalommarketing és a keresőoptimalizálás

Az online szövegírás jelentősen különbözik az offline marketing szövegek írásától (éppen ezért sem sikeresek feltétlenül az online térben a jó offline marketing szövegírók). Itt ugyanis ismerni és figyelembe kell venni a keresőoptimalizálás szabályait is, tehát egy jó tartalommarketing szakember egyben keresőoptimalizálló szakember is. Gondolhatnánk, hogy alkalmazhatunk két külön embert is a feladatra, azonban a keresőoptimalizálás a szöveg kitalálásakor, a cikk struktúrájának meghatározásakor kezdődik, majd folytatódik az on page SEO beállításokkal és zárul a linkmarketinggel. Mindennek egy gondolatmeneten belül kell végbemennie.

A tartalommarketing és a fizetett hirdetések

A Google AdWord CPC alapú hirdetési rendszerének algoritmusa alapján elmondhatjuk, hogy a tartalommarketing alapvetően hozzájárul a sikeres – költséghatékony és eredményes – CPC hirdetések indításához is.

De hogyan? Az AdWords ma már osztályozza az u.n. landing page-eket (amelyekre a hirdetések mutatnak). A jó landin page abszolút megfelel az AdWords rendszerében felvett kulcsszavaknak! A tartalommarketinggel alakíthatjuk ki landin page-ünk kulcsszórendszerét – amelynek köszönhetően nem csak az organikus találatok között, de a fizetett hirdetések között is elsőbbséget élvez majd.

Nem csak a kifejezett landing page esetében fontos azonban, hogy jól értékelje a Google. Az algoritmus a teljes weboldalad figyeli: ha jó Page Rank-et kap, hirdetéseid előkelőbb helyen – és olcsóbban is jelennek meg! A tartalommarketinggel tehát a SEO-t fejleszted, amely közvetlenül hozzájárul a fizetett hirdetések sikeréhez is.

A tartalommarketing és a közösségi média marketing

Bármilyen jó tartalmakat is írjunk, semmit nem érnek, ha azokat nem olvassák el. A keresőoptimalizálás lassú víz partot mos alapon működve, nyilvánvalóan sok releváns találatot hoz az idők során, azonban jelenleg a közösségi médiumokban történő megosztások hoznak tartalmainknak nagy látogatottságot, népszerűséget és így eredményt. Így látható, hogy a tartalommarketing sem állja meg magában a helyét, mint semmilyen más marketing eszköz sem. Tartalommarketing -> keresőoptimalizálás -> közösségi média marketing. Minimálisan ezek legyenek részei marketing stratégiánknak!

A tartalmak eljuttatása leendő vevőidhez kulcsfontosságú, ezért erre is időt kell szánni! Fontos a közösségi médium felületeid jó állapota (nagy rajongószám, magas elérések) mellett az is, hogy időt fordíts a megosztások megszövegezésére, hiszen egy jól megkreált poszt jelentősen növeli az átkattintási arányokat! 

 

A tartalommarketing eladást ösztönző mivolta: avagy hogyan lesz olvasóból vásárló?

A tartalmat eljuttatni az olvasókhoz, vásárlókhoz csak egy dolog. A tartalomnak olyannak kell lennie, amely valódi értéket közvetít: így céged szakértőként lép fel a témában, amelytől szívesebben vásárolnak az olvasók! Sőt – mehetünk tovább is: a tartalommarketinggel azokat az embereket is elérheted, akik talán még nem is tudják, hogy a Te termékedre, szolgáltatásodra van szükségük.

Hasznos, érdekes információkba csomagolva adhatod át terméked vagy szolgáltatásod, kvázi megoldást kínálva ezzel olvasódnak!

A hiteles énmárka titka

Az én márka a mások fejében rólunk kialakult kép, amelyen keresztül a külvilág viszonyul hozzánk. Hogy szeressék, az éppúgy a siker feltétele, mint ahogy a termékek esetében. De hogyan épül fel?

Az énmárka részét képezi a karakterünk, a megjelenésünk, a viselkedésünk. Minden, attól kezdve, hogy mit viselünk, addig, hogy hogyan reagálunk egy fontos szakmai kérdésben. A vezető énmárkája az a kultúra, amit maga körül kialakít. Ahogyan helyzeteket old meg, kapcsolatot teremt, hatalmat gyakorol. A vezető énmárkája így direkt hatással van a cég teljesítményére is: jelentősen befolyásolja munkatársai működését, motivációját, eredményességét és így a cég sikerét. (Természetesen nem csak a vezetőnek, de az egész cégnek egy hiteles márkát kell képviselnie – nem csak a terméknek. Ezt azonban egyelőre félvállról veszik a cégek, pedig jelentős versenyelőny!)

Belülről meghatározott

A személyes márka építésével éppúgy tudatosan kell foglalkoznunk, ahogy a márkaépítéssel általában. Nem lehet kibújni a felelősség alól azzal, hogy „én olyan vagyok amilyen vagyok”, hisz a siker vagy a bukás múlhat azon, hogy a saját márkánkon is dolgozzunk.

A tárgyak és a személyek brandépítésének folyamata meglehetősen hasonló. A márka pillérei, a differenciáltság, a relevancia, az ismertség és a megbecsültség – amelyeket BAV BrandAssetTM Valuator)-kutatásában a Young & Rubicam határozott meg – az énmárka esetében is fontosak. A márkaépítés lényege a másokra gyakorolt hatásunk tudatossá tétele, erősségeink, értékeink kibontása, megjelenítése, ezek által pedig a rólunk másokban kialakuló kép formálása. Ebben kiemelt szerepe van az önismeretnek, hiszen ennek köszönhetően csökkenhet az a „vak” terület a személyiségünkkel kapcsolatban, amit a külvilág érzékel, nekünk magunknak viszont fogalmunk sincs róla. Hiába hív össze például a vezető ötletelő értekezletet, ha a megjelenteket aztán nem hagyja szóhoz jutni, vagy csak egy-két embert hallgat meg. A motiváció növekedése helyett ezzel hosszú távon inkább az apátia felé viszi alkalmazottait. Vagy hiába akarjuk azt hirdetni magunkról, hogy elkötelezettek vagyunk a környezet védelme iránt, ha közben lépten-nyomon a benzinfaló amerikai autókból álló gyűjteményünkkel dicsekszünk.

Csak ésszel vadásszunk a Facebook-on

Az egyedi pozíciók esetében kellő körültekintéssel érdemes csak használni a közösségi médiát bár itthon is egyre meghatározóbbá válik az utánpótlás felkutatásában ez a marketing eszköz. A döntéshez több mindent érdemes mérlegelni – vélekedik a HR-szakember.

A Facebook és általában a közösségi média az élet számos területén megkerülhetetlenné vált. Ma már a vállalati HR-sek egyre nagyobb része épít a közösségi médiára, amikor új munkatársak keresésébe vág.

„Nem mindegy azonban, hogy ez hogyan történik. Sokan átesnek a ló túloldalára és azt gondolják, hogy a Facebook minden állás meghirdetésére alkalmas, hiszen szinte mindenkihez el lehet vele jutni. Ez azonban nem így van” – véli Hadi László, a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandJob ügyvezető igazgatója. „Való igaz, hogy a Facebook a tömeges toborzások megkerülhetetlen eszköze lett. Mégis, az egyedi pozíciók esetében kellő körültekintéssel érdemes csak használni a közösségi médiát. A döntéshez több mindent érdemes mérlegelni. Mekkora a célcsoport? Mennyire lehet finomra hangolni a lehetséges jelöltek elérését? Mi lehet az állásokra történő jelentkezés mozgatórugója? Mi úgy látjuk, hogy a direkt keresések esetében a Facebook nem csodarecept, hanem a direkt megkeresések melletti, azokat kiegészítő eszköz lehet” – mondta Hadi László.

Mark Zuckerberg nemrég történt bejelentése szerint a Facebooknak világszerte 1,5 milliárdos az aktív felhasználói tábora. Augusztus végén fordult elő először, hogy egy nap alatt 1 milliárdnyian jelentkeztek fel a legnagyobb közösségi oldalra. Itthon is az egyik legnagyobb közösség a facebookosoké, a felhasználók száma Magyarországon már meghaladta az 5 milliót.

A HR szakma körében fontos eszköznek tekintett LinkedIn ennél lényegesen szűkebb kört fed le, Magyarországon a becslések szerinte mintegy 500 ezren használják. A tagok elsősorban a szakmai kapcsolattartás és kapcsolatépítés terepének tekintik a LinkedInt.

„Tapasztalatunk szerint hiába vannak jelen itt a magasabb képzettségűek, megszólításuk és motiválásuk egyáltalán nem egyszerű. A LinkedIn felhasználók zöme ugyanis nem keres aktívan állást. Egy Facebookra tervezett, kreatív, vonzó és sok megosztást kínáló álláshirdetés sokkal nagyobb eséllyel vezet sikerre, akár még a magasabb pozíciók esetében is” – mondta Hadi László.

Itt a Facebook legnagyobb változása – és amit jelent

A Facebook világszerte elkezdte élesíteni a reakció gombokat, amik a Like gomb kiegészítései lesznek. Elsőként az ismerősök posztjait lehet majd a like mellett egyéb módon is lereagálni. Később érkeznek ugyanezek a reakciók a Facebook oldalak posztjaira is. A változás az eddigi céges kommunikációt is felülírja.

Mint azt korábban megírtuk, a Facebook, már hosszú ideje teszteli az új reakciógombokat amelyek a Like kiegészítései lesznek. Február utolsó hetében a legnagyobb közösségi oldal végül élesíteni kezdte az új lehetőségeket. Az új funkció eléréséhez a Like gombot kell majd hosszan megnyomni, és megjelennek a további lehetőségek.

„Ez lesz az egyik legfontosabb változás a Facebook életében. Hiszen a Like gomb már a Facebook szimbóluma lett, és a használata már annyira általánossá vált, hogy sokan legszívesebben még e-mailben, vagy élőben is lájkolnának” – hangsúlyozta Lévai Richárd Facebook-marketing szakértő legfrissebb blogbejegyzésében.

Fontos tudni, hogy nem csak a Facebook (egyik?) legfontosabb szimbóluma alakul át, hanem az az algoritmus is, aminek az a célja, hogy a Facebookban minél több időt töltsenek el a felhasználók.

Kép:Pixabay

Nézzük át, milyen változásokra számíthatunk cégként a reakció gomboknak köszönhetően!

Változik a hírfolyam algoritmus.

Ezt borítékolhatjuk, a Facebook ugyanis minden eddiginél több információval fog rendelkezni a felhasználókról. Eddig maximum azt tudta, hogy megnyomtam a Like gombot, vagy nem, esetleg hozzászóltam, megosztottam. Persze figyelte azt is, kattintottunk-e bárhova a cikkre, vagy mennyi ideig nézegettük a posztot kattintás nélkül.

Ez most már kiegészül azzal, hogy használjuk-e valamelyik érzelmi reakció gombot. Ha igen, melyiket milyen gyakran, de az is jellemezni fogja a felhasználók profiljait, ha egyáltalán nem használják őket. Minden ilyen apróság tovább fogja növelni azt az adathalmazt, amit a Facebook a felhasználókról gyűjt.

Jobb hirdetéscélzás

Ennek következtében az organikus megjelenés mellett a hirdetési rendszer is finomodni fog, mivel sokkal pontosabban fogja tudni a Facebook, milyen kapcsolatban vagyunk egy oldallal felhasználóként, azt is jobban fogja tudni a Facebook, mi jellemző egy oldal rajongóira, illetve milyen típusú rajongó csoportok tartoznak egy oldalhoz.

Persze nem valószínű, hogy lesz olyan célzási kategória, hogy „felhasználók, akik gyakran dühösek” de valamilyen következtetés alapú célzás előfordulhat később, ami nagyban alapul az érzelmi reakciók használatára.

Változatosabb kommunikáció

Ugyanakkor ezek a funkciók a Facebook kommunikációt is gazdagíthatják. Eddig ugyanis könnyen előfordulhatott, hogy valakinek volt valami bánata, egy kellemetlen helyzet, amit egyszerűen azért nem osztotta meg a Facebookon, mert nem akart lájkokat látni a posztján. Arra pedig elég gyakran láttunk példát, hogy egy szomorú eseménnyel kapcsolatos bejegyzésen lájkok tucatjai jelentek meg. Nem a rosszindulat miatt, hanem azért, mert nem tudták jól kifejezni az érzelmeiket az emberek. Pont ezek miatt vezetik be a reakciós gombokat: hogy a megfelelő érzelmi választ lehessen adni.

Trollveszély

Persze pont ennek köszönhető az is, hogy könnyebb lesz trollkodni. Akár véletlenül, figyelmetlenségből is lehet majd rossz gombot nyomni, de könnyen előfordulhat egy vicces poszt mellett valamilyen szomorú reakció, vagy fordítva.

Egyszerűbb üzenetek

A reakció gombok megoldást jelentenek egy olyan kommunikációs problémára is, amivel sok oldal, főleg politikai oldalak találkoztak. Amikor megpróbálják a negatív üzenetet, a tiltakozást átfordítani egy olyan értelmezésbe, amire könnyű lájkot nyomni. Ezek sokszor nagyon erőltetettek voltak, most egyszerűbb lesz, hiszen annyit kell csak írni, hogy „Jelezd Te is, hogy dühös vagy a helyzet miatt!”

Több embert lehet majd bevonni

Persze nem kellenek politikai témák ahhoz, hogy használni lehessen az új gombokat a kommunikációban. Egy megosztó témájú posztot is le lehet zárni úgy, hogy nem tudjuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, ezzel akár több embert is be lehet vonni a kommunikációba, ami mindenképpen jót tesz az oldalnak.

Használjuk a Facebookot és a Youtube-ot

Minden kétséget kizárva megállapíthatjuk, hogy a világ talán két legnagyobb virtuális tere a Facebook és a Youtube, melyek egyfajta globális médiumként működnek. A kereskedők részéről is hiba lenne nem kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.

Így győzhetjük le a konkurenseket a Facebook aukciókon

Napvilágot láttak a részletek a legnagyobb közösségi oldal aukciós hirdetéseinek rendszeréről, így végre tudjuk, mi alapján válogat a Facebook a hirdetések között. Lévai Richárd online marketing specialista foglalta össze a lényeget.



A Facebook végre kicsit beavatott bennünket a hirdetési aukció működésébe, ami azért fontos, ment minden hirdetés, amit létrehozunk, részt vesz egy aukciós folyamaton. Ennek a célja, hogy eldőljön, hogy a kiválasztott embereknek melyik hirdetés jelenjen meg a sok közül.  Ez nyilván azt jelenti, hogy az a hirdetés lesz a legsikeresebb, ami a hirdetőnek is hatékony, mert támogatja az üzleti céljait, illetve nem utálják, sőt lehetőleg szeretik a felhasználók. A Facebook hirdetési aukció célja tulajdonképpen ennek a kettős célnak az elérése, úgy, hogy meghatároz egy “összértéket” (total value) minden egyes hirdetéshez.

Ez az összérték, nem azt jelenti, hogy annak jelenik meg a hirdetés, aki a legtöbbet fizet. A Facebook a licit nagyságán túl minőségi faktorokat is figyelembe vesz a hirdetési aukció során – hívta fel a figyelmet Lévai Richárd Facebook-marketing specialista legfrissebb blogbejegyzésében.

Milyen faktorokat vesz figyelembe a Facebook?

A hirdető licitje

Az automatikus licit során a Facebook kalkulálja ki nekünk az aktuális licitet, azt figyelembe véve, hogy optimálisan költse el a teljes költségkeretet és a legtöbb eredményt érje el abban a célban, amit meghatározunk a hirdetési kampány létrehozása során.

A manuális licit azt jelenti, hogy a hirdető határozza meg azt a maximális összeget, amit a hirdetés során fizetni hajlandó a kiválasztott célokért. A Facebook azt tanácsolja, hogy manuális licit során ne válassz kisebb licitet, mint a javasolt tartomány maximális értéke.

Hirdetés minőség és relevancia

A Facebook figyelembe veszi, hogy mennyire tetszik az embereknek a hirdetés, ebből minőségi pontszámot generál, amit felhasznál a licitnél. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy ha például sokan rejtik el a hirdetést, akkor negatív lesz az értékelése, ha sokan kattintanak, és sok időt töltenek a weboldalon, akkor pozitív. Ezekből a pozitív és negatív értékelésekből áll össze az a minőségi mutató, amit az aukció során is használ a Facebook.

Becsült cselekvési arány

A becsült cselekvési ráta (Estimated Action Rate) azt mutatja meg, hogy mennyire valószínű, hogy a megcélzott ember megteszi azt a lépést, amit elvárunk tőle az optimalizálás során. Például ha konyhai eszközöket szeretnénk eladni, vásárlási konverzióra optimalizálunk, akkor valószínűleg olyanokra célzunk, akiket érdekel a főzés. Azonban viszonylag széles azoknak az embereknek a csoportja, akiket érdekel a főzés és közülük sokan lesznek olyanok, akik nem fognak konyhai eszközöket vásárolni.

Erről szól a becsült cselekvési arány, aminek a segítéségével kiválaszthatjuk a sok főzés iránt érdeklődő közül azokat, akik a hirdetés hatására valószínűleg vásárolni fognak. Ezt a becslést a célszemélyek korábbi tevékenysége és a hirdetés korábbi koverziói alapján készíti el a Facebook.

A győztes hirdetés

Amikor egy aukció lezajlik, a Facebook egységesíti a fenti faktorokat különböző optimalizálási célok szerint, aztán kombinálja az összértékben. A legnagyobb összértékkel rendelkező hirdetést pedig megmutatja a Facebook. Ez azt jelenti, hogy egy hirdetés, aminek jobb a minőségű és releváns az le tudja győzni azt a hirdetést, amelyiknél nagyobb a licit, de kevésbé releváns és rosszabb minőségű.

Mutasd a profilodat, megmondom, ki vagy!

Próbáljuk ki: ha beütjük a saját nevünket a keresősávba, milyen oldalakat, milyen információt kapunk magunkról az interneten? Tudatában vagyunk ennek? És vajon ez az, amit szeretnénk látni? Mennyire alakítható tudatosan a digitális identitás?

A digitális identitás

Mindennel, amit az interneten keresztül teszünk, intézünk, nyomot, ún. digitális lábnyomot hagyunk magunk után. Ezek az információk részben lekérdezhetőek, hozzáférhetőek lesznek mások számára. Ez alapján képet hagyunk magunkról az interneten: érdeklődési körünkről, szokásainkról, szociális hálónkról stb. Ezeknek az adatoknak az összessége a digitális identitás.



A digitális identitásunk egy részét tudatosan alakíthatjuk: ilyenek a különböző közösségi oldalakon létrehozott személyes adatlapok, és az ezeken keresztül megosztott információ (pl. Facebook, iwiw, LinkedIn, tumblr stb.). Ezeken az oldalakon sokszor azt is szabályozni tudjuk, hogy a feltöltött információk közül ki, mit láthat. A kiemelt jelentőséggel bíró Facebookra például feltölthetünk magunkról képet, elérhetőségi adatokat, végzettségünkre, foglalkozásunkra vonatkozó információt, a hobbinkkal, érdeklődési körünkkel kapcsolatos oldalakat oszthtatunk meg, de közzétehetjük aktuális lelkiállapotunkat is, tulajdonképpen bármit, amit valamiért megosztásra érdemesnek találunk. Az ehhez hasonló profilokon általában pozitív benyomást próbálunk kelteni magunkról, hiszen ez társadalmi elismertségünkben szerepet játszhat. Az ezeken az oldalakon adott visszajelzések is általában pozitívak, vagy ha nem azok, kitörölhetjük, vagy mások elől elrejthetjük őket.

Manapság igen gyakori, hogy ha valaki ismeretlenül kapcsolatba kerül valakivel akár üzleti, akár egyéb ügyben, a személyes találkozás előtt felkeresi a másik internetes profiljait, elsősorban a Facebook-profilját, hogy tájékozódjon a személyről. Bizony, akár állások is múlhatnak ezen, hiszen előfordulhat, hogy a munkaadó a Facebook-profil alapján úgy dönt, be sem hívja a jelöltet interjúra, pedig egy személyes találkozás alkalmával pozitív képet kapna róla.



Legyünk tudatában!

Egyre többen használják tudatosan a digitális identitást mint önreklám-lehetőséget: profiljaikon olyan információt tesznek közzé magukról, ami mások számára pozitív hatást kelthet, ugyanakkor személyes adataikat védik, és a magánszférájukat nem teszik elérhetővé (vagy csak barátaik egy kis csoportja számára láthatóak ezek az adatok). Ezzel párhuzamosan próbálnak minél több „ismerőst” szerezni az adott közösségi oldalon, hiszen ettől szociálisnak, nyitottnak tűnhetnek. Ha tetszik, ha nem, az interneten magunkról közvetített információ beszél rólunk. Esetenként torz kép is kialakulhat, hiszen az internetes tevékenységünk nem tükrözi a mindennapjainkat.
A rólunk a neten keringő információ egy része tőlünk függetlenül kerül oda, és nincs is ráhatásunk. Ilyen lehet például hivatalos eseményekről készült beszámolók, amelyeken részt vettünk, vagy a Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület honlapján a saját családfánkat is megtalálhatjuk, családtagjainkra, családi állapotunkra vonatkozó adatokkal. Ilyen módon tehát bele kell törődnünk, hogy akarva-akaratlanul is nyomot hagyunk az interneten. Csak az ezen kívül eső információt tudjuk tudatosan is formálni. A digitális identitásukat tudatosan használók a legtöbb esetben saját maguk reklámozására, illetve karriercélokra használják azt: próbálják magukat pozitív színben, professzionálisként feltüntetni, kevésbé térnek ki szabadidőtöltésükkel, magánszférájukkal kapcsolatos adatokra.



Visszaélések

Az internet lehetőséget ad rá, ezért sajnos a felhasználók visszaélések áldozatává eshetnek: mások a nevükben jelentethetnek meg információkat, esetleg kompromittáló módon, vagy felhasználják a róluk készült képeket, egyéb adataikat a hozzájárulásuk nélkül. Előfordul az identitáslopás is, amikor a nevükön profilt hoznak létre – például szakmai körökben való – lejáratás, ellehetetlenítés céljából. Az információ gyorsan terjed az interneten keresztül, és minél többekhez eljut, annál nehezebb utólag közzé tenni, bizonyítani a korábban terjedt információ valótlanságát. A visszaélés áldozata védelmet és az ügy vizsgálatát kérheti a rendőrségtől és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól.

Adataink, digitális identitásunk védelme érdekében érdemes odafigyelni, hogy ne adjunk ki információt személyes adatainkról, hozzátartozóink, ismerőseink adatairól, és válasszunk megfelelő jelszavakat, amiket rendszeresen le is cserélünk. Korlátozhatjuk azt is, hogy milyen velünk kapcsolatos tartalmakhoz kik férhetnek hozzá – amennyiben a tartalmakat mi magunk osztottuk meg. Az is előfordul, hogy valaki hamis vagy alternatív profilt hoz létre, és ezen jelenik meg az interneten, olyan módon, hogy a közeli ismerősei felismerjék, de aki személyesen nem ismeri, ne tudja, kit rejt a profil. Számtalan módja létezik tehát, a lényeg: figyeljünk oda, hogy mit teszünk közzé magunkról, milyen kép él rólunk az interneten, és védjük magunkat és hozzátartozóinkat a visszaélésektől!